Nagy ötlet volt ez a tribute-lemez. A magyar rock/metal színtér legkülönfélébb zenekarai vállalkoztak rá, hogy ki jobban, ki kevésbé a maga képére formáljon egy-egy Moby Dick nótát, és ennek eredménye egy roppant színes és élvezetes korong lett. Valószínű, hogy minden egyes Moby Dick rajongónál azok a feldolgozások ütnek majd legjobban, amelyiknek az elkövetőjét egyébként is a kedvencei között tudja. És még azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy valaki rátalál egy új kedvencre az eddig ismeretlen zenekarok között.

Legjobb, ha szépen sorban végigmegyünk a számokon. A lemezt az Ossian nyitja a legutóbbi Moby Dick albumról ismerős Jusson eszébe nótával. Irtózatos szögelést vágnak le az Ossian-os fiúk, odab..sznak rendesen. Nem gondoltam volna, hogy Paksi Endre tud még ilyen keményen énekelni. Ez igen! A Wackor következik ezután a Fejfa helyett lemez címadójával. Abszolút behúzták a dalt a saját hipnotikus világukba. Persze jó alapanyagot választottak hozzá. A Zsibbad az agyam nótát Ganxsta Zolee és társulata vállalta be. Jó kis stoner rock feelinget vittek bele néhol, és a zúzós gitár mögé pakolt sampleres cuccok is nagyot dobnak. A szöveg passzol Zoliék stílusához, egyedül a refrén hangzik furcsán tőlük. Nagyon süti!

A Junkies szerintem nem választott túl jól. A Nem vagyok idegen-t tolják el a saját punk rock stílusukban és egyből lejön, hogy ők azok, de ebből a számból túl sokat nem lehetett kihozni. A Depresszió Körhinta interpretációja viszont szinte egy vadiúj nótát szült. Rendesen belenyúltak a dalba, de jól sikerült. Mintha a Machine Head játszaná magyar szinkronnal. A borult riffelés után az Ugass kutya kőkemény hardcore-punk átirata következik a Cool Head Clan előadásában. Molics Zsolti mellett Jaya Hari das üvölti a sorokat. Pokoli kemény!

Taaaaaaalpak! Jön az Akela! Ismét egy tökéletes választás. Akár eredeti farkas-nóta is lehetne, annyira egybe vág az Akela világával. Itt jegyezném meg, hogy a BálnaVadÁszok címet és a borítóötletet is Katona Főnöknek köszönhetjük. A Wisdom következik a Prometheus-szal. Nekem túl áriázós lett az énektéma, de ez egyéni szocprobléma. A Török-induló még mindig a legerősebb része ennek a dalnak. Viszont amit a Cadaveres csinált a Gumiszobából az zseniális. Tribal metal 2005! Vadul lüktet, húz, mint egy bölény. Állat jó!

Számomra a Watch My Dying hozza a lemez csúcspontját a Múló álom megfejtésével. Nagyon súlyos! Mégegyszer...NAGGGYON SÚLYOS!!! Ennyire veszett, elborult értelmezésre nem is számítottam, de ez visz mindent! Beteg, perverz, fenomenális! Ezután szinte úttörő-dalnak tűnik a következő Moby Dick sláger, a Keresztes vitéz, amit a Zanzibár ad elő. Nem nyúltak bele a nótába, a különlegességet itt Rita hangja adja. Nekem tetszik. Van egy kis Jeanne D'Ark érzés a női ének miatt. Természetesen punk-változatban érkezik a Nem erre vártam az Auróra tolmácsolásában. Jól nyomják. Tiszta Auróra.

A következő Tornyok omlanak a Golgota albumon található eredetileg, itt most a Black-Out formálta át. Kowa jellegzetes hangja és a refrén újfajta ritmizálása teljesen megváltoztatta a dalt. Az album második legnagyobb katarzisa számomra a Wall Of Sleep munkája, ahogy a Tisztítótűz lemez Égess meg! dalából doom-himnuszt varázsoltak. Az egyetlen lemeze a soproni ászoknak, amelyiket egyáltalán nem szeretek, de ez a WOS-verzió nagyon jól esik. A ritmusszekció fantasztikust nyújt szerintem! Az elmélyülés után a Fürgerókalábak bolondozik egy sort a Na mi van feldolgozásában. Akár jobban is szétcincálhatták volna a nótát.

Azt gondoltam, hogy az Echo Of Dalriada majd valami egyértelműen középkori ihletettségű Moby Dick dalhoz fog nyúlni, de a Beteg a Föld-et választották és amolyan horror hangulatú éneket kreáltak belőle. Érdekes kísérlet. A death metal-ba ültetett Romlott rendszer a Nadir látomása. Veszettül nyomják Tauszik Viktorék. Hasonlóan brutális lett a Casketgarden értelmezésében elővezetett A III. világháború előtt. A dal elején arab kántálás, Hitler és Bush szavai keverednek, mielőtt berobbannának a zúzós riffek. A témához illőn a zene is végtelenül apokaliptikus. A grand finale a Legyél jó! filmzenésített, bombasztikus, monumentális átirata Kalapács Józsi és Rudán Joe duettjével megkoronázva. Ez sem kispályás!

Két dolgot bizonyít fényesen ez az album. Egyrész, hogy a Moby Dick milyen remek dalokat tud írni, másrészt, hogy van egy rakás tehetséges zenekarunk. Dicséret és köszönet minden résztvevőnek! Az pedig az odafigyelés magasiskolája, hogy külön a BálnaVadÁszok számára készítettek egy weboldalt, ahol minden információ megtalálható az albumról a dalszövegekkel együtt, és a résztvevő zenekarok is nyilatkoznak a saját szerepvállalásukról, a Moby Dick-hez való kötődésükről, a fórumban pedig meg lehet vitatni kinek melyik dal tetszik a legjobban. Gratula! Találkozunk február 10-én a PeCsában a 25 éves születésnapi bulin!
forrás: www.metalnews.hu